A Waldorf pedagógiáról

“Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.”      Rudolf Steiner 

 

Rudolf Steiner fejlesztette ki a Waldorf pedagógiát 1919-ben. 1988-ban Solymáron jött létre az első magyar Waldorf óvoda. Azóta már több mint ötven Waldorf óvodai csoport működik hazánkban. A Magyarországon működő Waldorf intézmények teljes mértékben igazodnak az új Nemzeti Alaptanterv követelményeihez.

A Waldorf-pedagógia lényege, hogy a kisgyermek, aki érzékleteiben él, az őt körülvevő világot a saját fejlődési útján haladva ismerje meg úgy, hogy a lehetőségek széles körével kapcsolatba kerüljön és képes legyen kiválasztani a személyiségének megfelelőt. Hiszen csak így válhat testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberré. A Waldorf-óvodapedagógia a gyermekben működő természetes erőket támogatja úgy, hogy a gyermek azokat szabadon tudja alkalmazni, fejleszteni. Ez meleg légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet, s kizárja az erőszakos befolyásokat.

Együttélés a gyerekekkel

Az óvónő nehézségeket leküzdő, szeretetteljes együttélést vállal a gyermekkel, amelyben a gyermek emberi méltóságát megőrizheti. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermek megtalálja saját útját és azon egyre önállóbban járjon. Ott ajánl segítséget, ahol a gyermek éppen tart, és megvárja, hogy önállóan találja meg a következő lépést. Óvja a gyermek fejlődő belső világát. Nem engedi a túlterhelést, védi a gyermek saját érésének és kibontakozásának tempóját. Az óvónő elvárások helyett érzelmi biztonságot nyújt. Törekszik megérteni a gyermek világát és tiszteli alakuló világképét.

A nevelés alapvetően az utánzásra épül. A gyermeknek tehát követendő mintákat kell látnia és átélnie maga körül. Óvodánkban vegyes életkorú csoport van, az óvodaérett kortól hét éves korú gyermekekkel, ami a családot mintázza, a nagyok segítik a kicsiket, mint ahogyan ezt a testvérek is teszik. Másrészt a nagyobb gyermekek közvetítik a csoport szokásait, ritmusait, napirendjét és hagyományozzák át az utánzás által az utánuk következőkre. A gyermeki biztonságérzet a kiegyensúlyozott felnőtté válás egyik alapja. A biztonságérzetet az állandó ritmus erősíti.